Göd város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Dunakeszi kistérség
Lakosság: 15659 fő
Terület: 22.3 km²
Népsűrűség: 702,2 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 27

Fekvése

A Dunakanyar közelében található Dunamenti település. Budapesttől 30 km-re északra, Váctól 11 km-re délre található.

A legközelebbi települések

Dunakeszi, Sződ, Sződliget

Története

Göd és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, az itt feltárt számtalan régészeti lelet alapján. Területén római erőd-, avar-kor-i földvár- maradványai kerültek napvilágra. A település nevét 1255-ben említik először az oklevelek. Göd a honfoglalás korában idetelepedett Göd-nemzetség lakóhelye, s egyben névadója is volt. Az első írásbeli feljegyzésből megállapítható, hogy a hajdani Göd falu a Gyula- Zsombor nemzetségé volt. Következő birtokosa I.Károlytól kapta a birtokot. A következő adománylevél Zsigmond kézírását viseli. A konstanzi zsinat közben adta Nőtincs,Göd, Sződ és Keszi birtokait Széchy Miklós tárnokmesternek. 1579-ben II.Rudolf LObkoviczi Poppel László trencséni főispánnak adja. Buda eleste után 1541-től az egész vidék török megszállás alá kerül.

A török pusztítások alatt ez a település is elpusztult, templomával együtt, csak néhány épület, többek között egy csárda, és egy szélmalom maradt fenn.

1640-ben a Göd nemzetségbeliek birtokaként említik az oklevelek. Az 1690-es összeírás Gödöt az elhagyott helyek kötött sorolja fel.

Az 1700-as években a Madách családé, majd a családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, aki Mayerffy Ferencnek adta bérbe. Mayerffi József, Ferenc fia felvirágoztatta a települést. Kúriát, kikötőt, sörgyárat, birtokközpontot hozott itt létre, s magyar telepesekkel népesítette be Gödöt. Mayerffi József a reformkor kiemelkedő alakja volt, barátság fűzte Széchenyi Istvánhoz és Wesselényi Miklóshoz is.

1846-ban itt ment keresztül az ország első vasútja.

1876-1880 között itt készült fel a versenyekre a híres versenyló: Kincsem.

A Kiegyezés után Nemeskéri Kiss Miklós itt belterjes mezőgazdaságot alakított ki, s területén sok telket parcellázott fel, lehetővé téve ezzel Göd későbbi kiépülését.

Gödnek az 1870-es összeíráskor még csak 177 lakosa volt, 1999-re már 15 ezer lakos élt a településen.

Nevezetességei

Gödi major - Itt bérelt istállót, és készítette fel a versenyekre a híres versenylovat, Kincsemet Blaskovits Ernő.
Termálfürdő.

Gazdasági élet, ipar, közlekedés, kereskedelem

Valószínű, hogy a hajdani Göd lakói inkább állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, földművelésre a régi módszerekkel enm ezek a földek voltak a legmeg felelőbbek. A vidék legeltetésre kiválóan alkalmas. Ivóvíz bőségesen volt és a dombokról az őrök messziről észrevehették a harácsolókat. A nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett lehetett a halászat. A tervszerű halászat nyoma a vizafogó, amely 1528-ban Vác és Buda között épült.

Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik, akik megépítette a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.

1846 július 15-én itt nyílt meg az első magyar vasútvonal. 1877-ben a vonalnak csak Rákospalotán, Dunakeszin és Gödön volt állomása.

Göd testvérvárosai

Marignane (Franciaország) Jánosi (Ukrajna) Hegyközpályi (Románia)

Képgaléria

Következő községek

További községek